Az a baj, hogy úgy vágytam már egy olyan igazi jó kis romantikus vígjátékra, még meg magyarra, mert a két dolog nem zárja ám ki egymást. De akkora hatalmas csalódással távoztam a moziból, hogy az valami hihetetlen. A barátnőm szerint "nem volt olyan rossz, de jó sem, egyszer viszont nézhető", de én nem leszek ilyen elnéző, hiszen hol máshol is adhatnék hangot a haragomnak amiatt, hogy nem kaptam meg azt, amit szerettem volna?
Igazából a színészekkel nincs gond, még a felvonultatott Lillák mennyiségével sem. :) Csányi Sándor most is olyan csányisándoros, amilyennek már megszoktuk és amilyennek mindig szeretjük, de félve jegyzem meg, hogy szerintem azért volt már jobb is. Viszont lehet, hogy csak az általa megformált karaktert érzem kicsit kibontatlannak vagy kevésbé szimpinek, mint máskor. Tompos Kátya, a "fő Lilla" pedig olyan tud lenni, hogy nekem, a női nézőnek is tud hiányozni, amikor eltűnik és a főszereplővel örülök, amikor végre előkerül. :)
Viszont a történet... háát, én nem is tudom. Valahogy értelmetlen, pedig az alapötlet nem is lenne olyan rossz, de ami végül kikerekedik belőle az mégsem az, amit várnék. Közben pedig van néhány olyan gubanc, ami csak zavaró és igazából később sem nyer értelmet. A film közepe felé már unatkozni kezdtem és vártam valami jobb befejezést, ámde feleslegesen. Szerintem már az is sokat segített volna, ha mondjuk az utolsó öt-tíz perc előtt visszaugrik a történet a film kb. 20. percéhez, mert így csak annyi jött le az egészből, hogy titkon minden pasi csak arra vágyik, hogy ágyba vigye a világ összes nőjét, de mivel lusták is, még erre is ráunnak. Nekem hiányzott az, hogy lássunk is valamiféle fejlődést a főszereplőn és keveselltem, hogy erre csak a záró képkockák utalnak. Bár oké, Csányi Sándorral szemben elfogultak vagyunk és neki még ezt is elhisszük. ;)
2/5 (mondtam már, csalódott vagyok)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése