2010. szeptember 8.

Egyedül nem megy

Camille egy kis, tetőtéri lakásban él Párizsban és takarítónőként dolgozik. Egy szép napon összefut a dadogós és gyámoltalan Philibert-rel, akit meghív ebédelni szegényes kuckójába és rövid úton össze is barátkoznak. Philibert lakótársa Franck, a nőcsábász mesterszakács, aki nagymamáján kívül egy nőt sem tisztel. Mikor pedig Philibert a betegeskedő Camille-t tágas lakásába költözteti, egyáltalán nem nézi jó szemmel. (port.hu)

Kedves, aranyos kis film, angyali mosolyú és elbájoló-elbűvölő Audrey Tautouval, morcos-mogorva jó pasi Guillaume Canet-val (óó, bevallom, annak idején én belé szerelmes is voltam, mikor láttam A partot... és akkor a Szeress, ha merszet még nem is említettem) és eleinte furcsa, de rövid idő alatt megszerethető Laurent Stocker-vel. Mosolygunk, merengünk, hagyjuk magunkat melengetni, átérezzük a sérült, magányosan küszködő karakterek félelmeit, fájdalmát, és csak ekkor jövünk rá, hogy az eddig irigyelt, kedves-nevetős jelenetek mögött is mennyi érzelem, milyen fontos mondanivaló lapult.

Jó film, nekem nagyon tetszett és valahogy "jól is esett". Ja, és francia, szóval végre mentesültem kicsit a rózsaszín sziruptól.

5/5

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése