Mivel holnap egész nap tanfolyáson leszek, lemaradok az évszázad(!) esküvőjéről. E film megtekintése nélkül ez nyilván nem élhető túl, de szerintem a boldog pár leendő leszármazottai is ugyanígy vannak azzal a ténnyel, hogy szegénykék már most, születésük előtt sem rúghatnak labdába fejük bekötésének tekintetében. Ebben az évszázadban legalábbis már nem...
Na nem gúnyolódok tovább, a büntetésemet már úgyis megkaptam, mégpedig pontosan ennek a filmnek a formájában, mely annyi sebből vérzik, hogy hirtelenjében azt sem tudom, hol kezdjem. Igazából az egész annyira silány és oly kevéssé szimpatikusnak állítja be ezt a kapcsolatot, sőt, egyes pontokon engem ki is borítónak, hogy ha csak a fele igaz, hát álom esküvő ide, trónörökösdi oda, én köszönöm, de nem kérek belőle.
A történet hitelességében erősen kételkedek, és bár a hiteleskedni akarása nyilván erős, de ugyanakkor élvezhetetlenné teszi a love storyt. A szereplők gyengék, a fényképezés időnként igénytelen, a lánykérős jelenet naplementéje után pedig még mindig nem tértem magamhoz a tömény giccs okozta sokkból. Dianát szegényt még mindig túl sokszor emlegetik, Charles pedig meglepően szimpi, főleg ha a keblén dédelgetett bio tyúkokra gondolok. ;) Egyetlen dolog viszont számomra megválaszolatlan maradt: ugyan kinek és milyen álma vált valóra (a magyar címre gondolva)???
Hát, ennyi jutott nekem a messze földön híres királyi frigyből. Egyetlen dolgot tudok csak méltányolni a filmben: a próbálkozást. Furcsa volt kicsit belehelyezkedni a szereplők életébe, még ha sajnálni nem is tudom őket, de megerősítették bennem az érzést, miszerint irigylésre sem méltóak.
1,5/5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése