2011. augusztus 1.

Éjszaka a múzeumban 2.

Az időközben egy sikeres találmányának köszönhetően éjjeliőrből menő vállalkozóvá előlépő Larry Daley régi jó barátait, a washingtoni Természettudományi Múzeum kitömött vagy viaszba foglalt nevezetességeit átszállítják a Smithsonian Amerikai Nemzeti Történelmi Múzeumba, ám útközben elkallódik a Fáraó Aranytáblája, melynek segítségével - ahogy azt az első részből már mindenki jól tudja - éjszakánként életre kelnek a kiállítási tárgyak. Larry tehát újra elemlámpát ragad, hogy megmentse hű cimboráit. (port.hu)

A film első része egy nagyon boldog, vizsga utáni estémhez kötődik, így emlékeim nyilván megszépítik magát a történetet, ami gyanítom, önmagában nem lett volna éppen hatalmas eresztés. Így viszont időnként jókat mosolyogtam, várakoztam a kaland végére, hiszen volt némi eredetiség a sztoriban.

A második részt sajnos nem tudtam vizsga utánra időzíteni, elaludni viszont így is sikerült kb. az egyharmadánál. Már a kezdet sem tudott magával ragadni, története pedig gyakorlatilag nincs is a filmnek. A poénok vagy idétlenek, vagy elcsépeltek, a történelmi karakterek megjelenése pedig olyan gyakori, hogy végül is már elvesztik érdekességüket. A technikai megvalósítás nyilván nagyon hangsúlyos, de egy idő után már az ide-oda rohangászós hajsza nem elég ahhoz, hogy elvigye hátán az egész filmet. A lezárás is valahogy túlzottan leegyszerűsített és valószínűtlen - feltételezve persze, hogy magát a megelevenedős alapsztorit elfogadjuk.

Robin Williams-t nagyon szeretem, de neki ezúttal elég kevés szerep jut. Ben Stiller csak a "szokásos", ezúttal szó szerint is vehető majomkodást nyújtja, úgyhogy Amy Adams karaktere igazán kellett mellé. Ez utóbbi színésznővel csak az a problémám, hogy mostanában annyi filmemben szerepel, hogy az kicsit már sok is nekem. Pedig igazából sosem láttam egyik alakításában sem semmi extrát; talán épp ez a "jelentéktelenség" az, ami annyi történetben szükséges és ami annyi filmbe bejuttatja?

Hát, ez a második rész sem tudott rácáfolni az íratlan szabályra, mely szerint a folytatások eleve bukásra ítéltetnek, hiszen az első élmény túlszárnyalásához sok fronton kellene kitenniük magukért. Lapos, unalmas filmecske ez, amire sajnos még azt sem mondhatom, hogy kikapcsolódáshoz megfelel, hiszen esetemben az elszunnyadást első nekifutásra nem sikerült leküzdenie.

2/5


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése