L'ecsó

Remy, a patkány kölyökkora óta annak jegyében élt, hogy felnőve majd séfként dolgozhat az egyik párizsi étteremben. Hiszen a konyhai példaképe, Auguste Gusteau is megmondta, hogy "mindenki főzhet". A gyakorlat azonban mást mond. Remy a saját bőrén tapasztalja meg, milyen veszélyt jelent egy magafajtának, ha felfedezik a konyhában. Amikor úgy tűnik, hogy álma végképp szertefoszlik, onnan kap segítséget, ahonnan a legkevésbé sem várná: egy kétlábútól. Igaz barátra talál Linguiniban, az étterem szégyenlős, kirúgás szélén álló mosogatófiújában. (port.hu)

Az a nagyszerű ebben a rajzfilmben, hogy nemcsak aranyosan megrajzoltak a figurák, nemcsak mesésen "hepiendes" a befejezés, hanem még a történet is kellően pörgős és mozgalmas ahhoz, hogy felnőtt fejjel is le tudjon kötni.

Annak idején még a moziban láttam, de, tekintve, hogy éppen egy első-randis film volt, nem sok maradt meg belőle... meg hát különben is, egy ugra-bugráló és főzőcskéző patkányról szól, ugyan már, hogy lehetne ez egész estés rajzfilm? Aztán egyszer csak rávettem magam, hogy újranézzem - ámultam és bámultam, könnyemet nyeltem és nevettem. Valahogy nagyon jól lettek eltalálva az arányok: a kitartás és küzdelem végül sikerhez vezet, a jó elnyeri jutalmát, a gonosz viccesen sül fel, Párizs mesés, a család szent, a barátság szent, a szerelemről már nem is beszélve... és mindeközben mégsem kellett a kisgyerek szintjére butulnom, mert élvezhető elegyet kaptam.

Sok ilyen rajzfilmet még!

5/5