2012. február 17.

Angyalok városa

Mi történik akkor, ha egy angyal elkezd vágyódni a halandók mindennapjai után, és ki akarja próbálni a szerelmet? Nicholas Cage alakítja az angyalt, Seth-et, aki szerelmes lesz egy földi halandóba, a sebésznő Maggie-be. Választania kell égi és földi szerelem között. Vajon mi az, ami egy racionális gondolkodású orvosnőt arra késztet, hogy egy olyan férfihoz vonzódjon, akinek a létezését is lehetetlen elfogadnia? Maggie és Seth addig harcolnak józan eszükkel és vágyaikkal, míg végül mindent feláldoznak a szerelem kedvéért. (port.hu)

Sokadik újranézés, hiszen ez a film egy örök kedvenc. Akárhányszor beleharapok egy körtébe, ez jut eszembe. Akárhányszor meglátom a polcomon a Vándorünnepet, erre a filmre gondolok. Akárhányszor szerelmi bánatom van, ezen sírom ki magam.

Valahogy itt van benne a lényeg: merj ugrani! Fájhat, sajoghat, de adnod kell neki egy esélyt, különben nem győzhetsz, nem győzhettek... Csak meg kell találnod a saját Pohár uradat vagy Pohárnédat, és akkor nem is fogod áldozatnak érezni azt a bizonyos ugrást... Ha pedig a másik nem ugrik? Nem kell rágódnod rajta, a képlet egyszerű: nem te voltál számára Mr. / Mrs. Pohár...

De ez a film egyébként nemcsak mondanivalójában, hanem részleteiben is csodálatos. Finom mozdulatokkal, apró rezdülésekkel, érzelmekkel, szeretettel, kedves humorral teli. Melengető, még azután is, hogy arcul csapott, kitépte a szíved és páros lábbal ugrált rajta. Mert nemrég fedeztem fel legnagyobb üzenetét: azt, hogy tovább kell menni. Több lettél általa, épp ezért nem engedheted meg, hogy csak ülj és siránkozz, mert ezzel megcsúfolod mindazt, amit kaptál.

5/5


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése