2012. június 11.

Élek és szeretek

A 34 éves Daniel (Pablo Pineda), zsebében friss egyetemi diplomával munkát szerez egy segélyszervnél Sevillában, ott beleszeret Laurába (Lola Duenas), az elbűvölően közvetlen, ám meglehetősen zavaros szerelmi életű kolléganőjébe. Daniel és Laura között szoros barátság alakul ki és a fiú elhatározza, hogy színt vall, csakhogy Daniel Down-kóros és kettejük kapcsolatát sem munkatársaik, sem családtagjaik nem nézik jó szemmel. Nem mintha ez őket egy csöppet is érdekelné. (port.hu)

Azt hiszem az a legnagyobb baj ezzel a filmmel, hogy túl nagy hírverést csináltak körülötte, túl sokat ígér a trailer és az ember túl nagy elvárásokkal ül le megnézni. Ilyenkor sajnos szinte borítékolható, hogy csalódni fog. Pedig a témája szuper, kicsit sem hétköznapi, ám annál fontosabb. A főszereplő személyét pedig nemcsak tisztelni és meghatódottan-zavartan, kötelezőnek érezve szeretni lehet, hanem egyszerűen csak hátradőlni és élvezni a játékát. Ja, azt a közhelyet már meg sem említem, hogy esetleg tanulhatunk is tőle az életről.

De mindezek ellenére mégis valahogy kevés marad az egész. Persze, nyilván a nagy elvárások miatt, meg nyilván amiatt, hogy jól edzett, rózsaszínű happy endekhez szokott lelkünk ezúttal is várja a varázsütésre megszülető álomvilágot, helyette viszont "csak" az életet kapja. Ami egyébként nehéz, küzdelmes, semmit sem adnak ingyen - de mégis, mekkora gáz már a felismerés, hogy valaki, akinek sokkal nehezebb és sokkal küzdelmesebb, mégis többre tartja, mint mi? Szóval ismét mondom, tanulhatunk tőle.

Ha mást nem, hát azt meg kellene szoknunk végre, hogy mindig a fogyatékkal, pardon, segítséggel élők nevetnek a legjobban a saját hiányosságukat kikarikírozó vicceken.

4/5

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése