Szakíts, ha bírsz

A romantikus komédiák végén a szerelmesek csókban forrnak össze, és kéz a kézben, boldogan néznek a szép, közös jövő elé. Ám erről a jövőről vajmi kevés információnk van. Nézzük azonban Brooke és Gary esetét. Annak rendje módja szerint ismerkedtek meg egymással, majd jött a mindent elsöprő, nagy szerelem, végül az összeköltözés. Ám a régi mondáshoz hasonlóan, lakva ismerik meg egymást az emberek, és ez bizony rózsásnak aligha mondható helyzetet eredményez. Valóságos háború veszi kezdetét a szembenálló felek között, melyből lassan az összes ismerős, barát, sőt idegen kiveszi a részét. (port.hu)

A film hivatalos megnevezése romantikus vígjáték, és igaz is, vannak benne megmosolyogtató jelenetek, de akkor is, kicsit nehezemre esik vígjátéknak nevezni a témája miatt.

Középpontjában egy szakítás áll és ez sosem mulatságos alapanyag. Igaz, hogy a "háború", ami a főszereplők között zajlik, szül néhány különös szituációt, mégis, még ezekben is megláthatjuk a görbe tükröt, amit elénk tart, hiszen kicsit mindannyian beleesünk ugyanezekbe a hibákba, mint amik itt a konfliktusokat szülik. Persze, a film eltúlozza ezeket, de mégis, a végére a humorosnak szánt jelenetek után elénk tárul a szakítás minden keserve, fájdalma, könnye.

Jennifer Aniston és Vince Vaughn alakítása egyformán jó volt, épp annyit adtak bele, amennyi kellett egy-egy jelenethez. A befejezés a sok "háborúskodás" után igazán elegáns, épp csak egy leheletnyi humor fűszerezi; a film záró jelenete pedig igazi élménnyé teszi ezt a másfél órát.

Lehet, hogy elfogult vagyok, de nekem nagyon tetszett ez a sírós-nevetős, majd végül elkomolyodós film.

5/5