Apja lánya

Ollie Trinke-nek (Ben Affleck), a sikeres újságírónak mindene megvan az életben. Remek karrier, gyönyörű, szerető feleség és nagyvilági fényűzés. Mindezek megkoronázásaként Ollie és felesége, Gertrude (Jennifer Lopez) gyermekáldásnak néznek elébe. Az idill azonban csak addig tart, amíg felesége a szülést követően meghal, és egyedül marad kislányával, Gertie-vel (Raquel Castro). Az apaságot és a karriert képtelen összeegyeztetni, ezért Ollie-t kirúgják az állásából. Mivel nincs más választása visszaköltözik apjához (George Calin), a nyugis New Jersey-be. Unalmas és kilátástalan új munkahelyén töltve napjait, nem látja helyzetéből a kiutat. Gertie viszont nagyon jól érzi magát a kisvárosi élet körülményei között. Az ő számára Jersey maga a paradicsom. Ollie egy rutin videókölcsönzés alkalmával megismerkedik Mayával (Liv Tyler), a gyönyörű vidéki lánnyal. (port.hu)

Valamikor, sok-sok éve már láttam ezt a filmet, de hogy őszinte legyek, nem nagyon emlékeztem rá - kivéve persze azt az egyetlen, édes-aranyos-humoros mondatot: "Mik a szándékaid az apukámmal?"

Így sok év után újranézve rá is jöttem, mi volt feledékenységem oka: ez a film sajnos annyira "tucat" és annyira tv-film kategória, hogy nincs is olyan benne, ami igazán megfoghatna.

A történet persze megható, de sok helyen csupán a kislány csinos kis pofijára építenek, no meg az élet kegyetlenségére... Minden együtt van ugyan: a szépséges anyuka tragikus halála, a sármos apa karrierjének gyors összeomlása, a morcosnak-darabosnak tűnő, ám csupaszív nagyapó, a Jennifer Lopezre hihetetlenül hasonlító cserfes leányka édes mosolya, a nagydumás és szuperlaza szexbarátnőből lett jóbarát-barátnő, sziporkák, beszólások, humor, jellempróbáló- és fejlesztő élethelyzetek... és mégsem működik! Mert mindezt már láttuk, mert mindez valahogy szétesik, nem tud igazán meghatni. Hiába vannak benne felröhögős poénok és beszólások, hiába szerepelteti Ben Affleck egy jelenet idejére haverját, Matt Damont és a nagy mumus Will Smith-t is, hiába sajnáljuk őszintén a feleségét elvesztő férjet és az anyját elvesztett gyermeket, mégis valahogy távoli marad az egész és túlzottan megjátszottak maradnak a képernyőn felvonuló zokogások és nevetések. 

Egyszer nézhető, könnyed, mégsem bárgyú délutáni családi mozinak mondanám a filmet, ha kevesebb szexes és maszturbálós utalás lenne benne, így azonban egyszerűen csak a "jópofa, de felejthető" kategóriába sorolom.

3/5