Sok hűhó semmiért

A napsütötte Dél-Itáliában, míg szünetelnek a csaták, lángra lobbannak a szívek. Don Pedro, Aragónia hercege és csapata megjött a csatából, hogy Leonato vidéki kúriáján töltsön egy felhőtlen hónapot. Egyik kísérője, Claudio rögtön szerelmes lesz Leonato szépséges lányába. Elválaszthatatlan cimborája, Benedek viszont megveszekedett nőgyűlölő: legújabb célpontja a makrancos Beatrice, aki hasonlóképpen érez a férfinem iránt. Bár a nyelvük kardéles, a lelkük mézédes - a két egymásnak teremtett pár egymásra talál. A kellemes együttlétet azonban megzavarja Don Juan, a herceg öccse, aki álnok terveket szövöget, s elég egy rosszindulatú ármány, a harcban edzett barátság kis híján véres párbajba torkollik. De minden jó, ha jó a vége. (port.hu)

Egy újabb film, amit lehetetlen megunni! Jó időben, rossz időben, vidámságban, keserűségben, akármikor, akárhol, akárhányszor!

Szerelem, komédia, pörgős és csipkelődő párbeszédek, évődés, cselszövés, leleplezés, szívek összetörése és begyógyítása, személycsere, álruhák -- ennyiből már egyértelművé válik, hogy csakis Shakespeare-ről lehet szó. De mindezt olyan páratlan tolmácsolásban kapjuk, hogy minden egyes színészi alakításról ódákat lehetne zengeni. Az én kedvencem természetesen Benedict és Beatrice, akarom mondani: Kenneth Branagh és Emma Thompson. Komolyan, ez a két ember minden porcikájával játszik, barátjává tesz, magával ragad és sodor, sodor...

(Shakespeare mester most bizonyára forog a sírjában, hogy történetéhez épp egy Katy Perry dallal aláfestett videót választottam. Mentségemül szolgáljon, hogy nem tudtam választani a jobbnál jobb sziporkapárbajok közül, így maradt hát a zene. Az igazi élményért pedig tessék szépen megnézni a filmet!)

5/5